Az igényes, ápolt megjelenés kiegészítője a parfüm, amely kezdetleges formában, az ókortól fogva jelen van az emberiség történelmében. Az ókori görögök és rómaiak, valamint az egyiptomiak és a perzsák előszeretettel használtak illatos olajokat és gyógynövényeket, amelyekkel bedörzsölték magukat. Ennek kezdetben elsősorban betegségmegelőző szerepe volt, de később a csábítás, hódítás eszközeiként kezdték őket használni. A mai értelemben vett illatszerek elterjedését azonban csak a 16. század hozta meg, és Firenzéhez, pontosabban Medici Katalin nevéhez köthető.
Napjaink parfümkínálata megszámlálhatatlan illatot sorakoztat fel, amelyek közt két, nagyobb csoportot tudunk megkülönböztetni:
- Designer – A nagy divatmárkák illatszereit értjük ezalatt, akik a divatcikkek (ruhák, táskák, stb.) gyártása mellett, parfümöket is piacra dobnak.
- Niche – A parfümkészítés magasiskolája, a minőségi alapanyagokra és az igényes kivitelezésre koncentrál (ez természetesen az árfekvésben is megmutatkozik).
Ezen felül, a meghatározó illatanyagok függvényében lehetnek citrusos, fás, virágos, ciprusos vagy keleties (orientális) túlsúllyal rendelkezőek. A leggyakoribbak a kevert illatjegyű parfümök, pl. fás-gyümölcsös, virágos-keleties. Egy megfelelően kiválasztott parfüm kiegészíti viselője bőrének természetes illatát. Ezzel magyarázható az a jelenség is, hogy némely illatok másokon ugyan tetszenek, magunkon mégis elviselhetetlennek tartjuk őket. Évszaktól függően is váltogathatjuk, hiszen némelyek nyáron, fullasztóan hatnak – ilyenkor szívesebben nyúlunk a frissebb, vizesebb illatok után.
Ha fogalmad sincs, hogyan válaszd ki a számodra megfelelőt, érdemes meglátogatni egy parfümériát – azonban számításba kell venni, hogy az orr elfárad, azaz négy-öt illatszernél többet, nem tud egyszerre feldolgozni, értékelni. Ha nem akarsz vakon komolyabb összeget kiadni, rendelj mintákat. Ezeket a kézfej bőrén ill. csuklón érdemes tesztelni, szigorúan dörzsölés nélkül – majd megfigyelni, ahogy az illatjegyek kibomlanak. Kifújáskor először mindig a fejillat jelenik meg, ez talán elsőre szokatlan vagy erős lehet, ezt rövid idő elteltével felváltja a szívillat, amely a parfüm igazi arca. Néhány óra elteltével már csak az alapillatot fogod érezni, amelyre helyezték az egész kompozíciót.
A parfümvilág legismertebb weboldala a Fragrantica, amely parfümöket listáz és értékel, itt számos hasznos információt találunk (komponensek, az illatot megalkotó parfümőr neve, piacra dobás éve stb.). Emellett számtalan tartalomgyártó foglalkozik a témával – közülük érdemes a független szakértőket keresni, akiket egyetlen nagy cég sem szponzorál – így megengedhetik maguknak, hogy őszintén véleményezzenek.
A cikkekben, videókban elhangzanak olykor szakkifejezések, ehhez nyújt segédletet, az alábbi fogalmak magyarázata:
Kis parfümszótár
signature illat – Viselőjét olyannyira megkülönböztethetővé teszi, mint a saját aláírása.
flanker – A designer vonalnál jellemző, hogy megjelentetnek egy parfümöt, majd később, ennek még további variánsait is piacra dobják. Ezek a továbbfejlesztett variációk az ún. flanker-ek.
projekció – Az illat „hatósugara”, azt jelzi, hogy mennyire intenzíven érezhető a parfüm.
sillage – Az az időtartam, amíg a parfüm illata megmarad a bőrön.
dupe – A drága illatszer olcsóbb alternatívája, amely ugyan főbb jegyeiben hasonlít az eredetire, de pl. tartósságban, árban különbözik tőle.
Mindenkit bátorítok arra, hogy szánjon időt és energiát a számára megfelelő parfüm felkutatására, hiszen ezáltal egy olyan kiegészítőt kap a megjelenés, amely finom eleganciát, egyediséget, igényességet közvetít. Az illatok általános közérzetre gyakorolt hatása is megkérdőjelezhetetlen, hiszen pozitív alaphangot adnak a napunknak – ez pedig különösen hasznos lehet az ingerszegényebb, borúsabb téli hónapok során.
