A tudatosság, angolul mindfulness egy gyakorlat, melyben a mostban vagy, a jelenben élsz és külvilágot is ebben az idősíkban – nem a múltban, nem is a jövőben – érzékeled. Ez segít abban, hogy együtt élj a gondolataiddal, együtt éld meg az érzelmeidet és együtt létezz velük.
A mindennapi szülői tevékenységben a tudatosság alkalmazásának gyakorlata akkor nyilvánul meg, amikor újra és újra tudatosan amellett döntesz, hogy odafigyelsz arra, ami a jelen pillanatban történik veled és a gyerekeddel. Ami, valljuk be, nem egyszerű. Sőt, talán frusztráló is lehet egy olyan anya/apa, egyedülálló szülő számára, akin sok a hétköznapi teher. A nap csak 24 órából áll, amibe bele kell sűríteni a napi munkát, az utazást, a bevásárlást, a háztartást amellett, hogy gyermekre is minőségi időt szánnánk. Sok múlik tehát a tervezésen, a napok megfelelő időbeosztásán, amit viszont ugyancsak át kell gondolni valamikor.
Annak ellenére, hogy a fizikai és szellemi munka megterhelő megterhető a szülő számára, a hétköznapok egyre kevésbé lesznek frusztráltak, ha a gyermekünkkel való foglalkozás során mi is megnyomjuk a pause gombot. Higgyül el, nem veszítünk időt vele!
A jelenre való koncentrálás gyakorlata segít abban, hogy kíváncsibbak, kedvesebbek és elfogadóbbak legyünk egymással a családban. Azt is lehetővé teheti, hogy reflektáltabb és érzelmileg szabályozottabb életet éljünk.
Jelen lenni a nevelésben azt jelenti, hogy valóban odafigyelünk a gyermekünkre. Csodálkozzunk rá a részletekre, amiket eddig nem fedeztünk fel benne: a szeme árnyalataira, a teste arányaira, a körme formájára, mi iránt lelkesedik, vagy milyen új mozgást, vagy új szót tanult meg éppen.
Egy tudatos szülő alapvető ismérvei, hogy az önismeret magas fokán áll, használja az önszabályozást és az impulzivitás helyett együtt él az érzelmeivel, az empátia, valamint az aktív hallgatás, mellyel gyermekére figyel.
Három lépést tehetünk annak érdekében, hogy szülőként figyelmesebbek legyünk:
1. Nézz!
Próbáld meg ítélkezés nélkül megfigyelni az aktuális érzéseid azzal kapcsolatban, ami a jelen pillanatban történik a gyermekeddel – és benned.
2. Állj meg!
Próbálj meg nem impulzívan reagálni. Inkább kínáld hellyel az érzéseidet és érzelmeidet, üljetek le, hogy megnevezhesd, megismerd és elismerd azokat, mielőtt reagálnál.
3. Figyelj!
Próbáld meg együttérzéssel meghallgatni gyermeked nézőpontját. Ha egy érzékeny szituációba kerülsz, olyan helyzetbe, amitől féltél, hogy nem tudod kezelni, ne éld meg kudarcként és ne ítéld el magad. Tegyük fel, hogy gyermeked dührohamot kap egy boltban. Talán frusztráltnak érzed magad tőle és attól tartasz, hogy a többiek elítélnek ezért, ami ösztönösen feldühíthet vagy arra késztethet, hogy szülőként, nevelőként magadat is elítéld. Ettől a gondolatmenettől még frusztráltabb lehetsz, majd ingerült és már kiabálsz is a gyerekkel. A neked és a gyerek számára is kifejezetten megterhelő érzelmileg.
„A tudatos szülői magatartás arra hívja fel a figyelmet, hogy lassíts le, és legyél jelen a gyermekeddel és önmagaddal a heves hiszti pillanatában. A tudatos szülői stratégiák arra ösztönöznek, hogy nézd meg a frusztrációt, a zavarodottságot és a dühöt, amit érzel, és állj meg egy pillanatra, mielőtt impulzívan reagálnál, hogy valóban meg tudd hallgatni, mit mond a gyermeked, ami miatt feldúlt, még egy ilyen kellemetlen pillanatban is. Ráadásul a válsághelyzetre adott nyugodt reakció segíthet abban, hogy hamarabb véget érjen a hiszti. A szülő földhözragadt jelenléte önmagában is képes megváltoztatni a gyermek hangulatát, mivel segít nekik biztonságosan átjutni bármilyen érzelmükön” – írja a remekanya.hu
A gyerekek viselkedése sok esetben nem is az adott problémájáról, a nem megvásárolt játékról szól, lehet, hogy csak egyszerűen fáradtak, vagy stresszesek, mert aznap, vagy az utóbbi időben sok változás történt otthon és nem érzik jól magukat. Ha időt szánunk arra, hogy megálljunk egy pillanatra és megfigyeljük őt és a kiváltható okokat, elképzelhető, hogy hogy könnyedén megtaláljuk az érthető magyarázatot.