A népi hagyományok és a zene szeretetének tökéletes házassága a komáromi Zenebölcsi. Vezetője Angyal Réka Sára, az adott hónap jeles napjaihoz igazítja a zenei, mozgásos foglalkozásokat megörvendeztetve ezzel kicsiket és nagyokat egyaránt. A Zenebölcsi sikerének titkairól kérdeztük őt.
Mióta kezdtek el érdekelni a gyerekeknek szóló foglalkozások?
Tudatosan akkor kezdtem el gyerekeknek szóló foglalkozásokkal foglalkozni, amikor több mint tizenöt éve csatlakoztam énekesként a Hárompatak zenekarhoz, és gyerektáncházakat kezdtünk tartani. Azóta számos néphagyománnyal, népi játékokkal, néptánccal és énekkel kapcsolatos képzésen vettem részt. Különösen meghatározó élmény volt számomra a Hagyományok Háza népi játszóházvezetői és népi énekes tanfolyama.
A zenebölcsit 2024 januárjában indítottuk el zenésztársaimmal Komáromban a Zichy-pontban. Az egyik legnagyobb motivációm a kislányom volt, aki akkor majdnem egyéves volt, és szerettem volna őt a magyar népi kultúrával körülvenni, megismertetni.
A legkisebbek számára a népi mondókák és ölbeli játékok különösen hasznosak, hiszen amellett, hogy szórakoztatóak, erősítik az anya-gyermek kapcsolatot és számos pozitív hatással vannak a gyermek beszéd- és mozgásfejlődésére is.
Így született meg a zenebölcsi ötlete: úgy döntöttünk, hogy a legkisebbek felé is fordulunk, és ezt a kezdeményezést összekapcsoljuk a már régóta működő gyerektáncházunkkal.
Mi a legfiatalabb kor, amikortól javaslod?
A zenebölcsit leginkább egyéves kortól ajánlanám, de szívesen látjuk azokat a szülőket is, akik pár hónapos babával érkeznek. Bár ők még nem lesznek aktív résztvevői a foglalkozásnak, a zene és a mondókák ritmusa már ekkor is hatással lesz rájuk. A legfontosabb, hogy a szülő énekeljen és játsszon a gyermekkel.
Miben más az általad tartott Zenebölcsi?
A zenebölcsi egyik legkülönlegesebb vonása, hogy a háttérben egy zenekar szolgáltatja az élő muzsikát. Az élő zene varázsa igazán magával ragadó, és még különlegesebbé teszi az alkalmakat. Emellett a foglalkozások során mindig az adott hónap jeles napjait, szokásait és hagyományait elevenítjük fel. Néha mindez csupán egy mondóka, ének vagy játék formájában jelenik meg, de előfordult már, hogy egy mese adta a foglalkozás keretét, amelyet interaktívan, együtt játszva és táncolva keltettünk életre.
Egy másik különlegesség, hogy a zenebölcsi másik része táncház, így a résztvevőket megpróbáljuk táncba hívni.
Mivel a zenebölcsi hétvégén van, az egész család részt vehet rajta. Nagy öröm számunkra, hogy gyakran nagyszülőkkel együtt érkeznek a családok, így a zenebölcsi egy igazi családi eseménnyé válik.
Milyen segédeszközöket használsz a foglalkozás során?
Igyekszem természetes anyagokat használni a foglalkozások során, például diót, virágokat, csuhéból készült bábokat, valamint saját készítésű fakanálbábjaimat. Emellett ritmushangszerek is színesítik a foglalkozásokat, de a legfontosabb segédeszköz természetesen az élő háttérzene. A zenészek csodás aláfestő muzsikával teszik még különlegesebbé az alkalmakat. Időnként modern eszközöket is bevetek, például ejtőernyőt, alagutat vagy buborékfújót is.
Bevonható a szülő ezekbe? Ha igen, hogyan?
Ezek a foglalkozások nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is szólnak. Sőt a szülők tanulják meg a mondókákat, dalokat, és ha jól végeztük a dolgunkat, otthon is továbbadják, éneklik és játsszák azokat a gyerekeikkel. A legfontosabb, hogy elsősorban a szülőt szólítsuk meg, hiszen ha ő megszereti ezt a világot, akkor könnyedén átadja a gyermekének is. Így válik a zenebölcsi közös élménnyé.
Mik az eddigi tapasztalataid? (Hogy érzik magukat a gyerekek és a szülők? Mik a benyomásaid? Vannak visszatérő családok?)
Az elmúlt év tapasztalata alapján sok visszatérő család van, ami számunkra hatalmas öröm. A nagyobb testvérek miatt kis is bővítettük a zenebölcsi korosztályát, mert az óvodáskorú gyerekek is nagyon élvezik a foglalkozásokat. Őket leginkább a mozgásos részekkel tudjuk megszólítani. Azt is látjuk, hogy a szülők tudatosan előre tervezik ezt a programot, és sokan családi eseményként tekintenek rá.