A világ annyi témában bír megosztott csoportokkal, miért ne lenne ez a kontraszt a könyvekkel kapcsolatban is jelen? Vannak, akik a nyomtatott könyvek mellett teszik le a voksukat, és akadnak, akik a nem is olyan régóta – bár egyre nagyobb ütemben növekvő – elektronikus formátumú könyvekre szavaznak. Érvek, ellenérvek sorakoznak mindkét táborban. Lássuk, dűlőre jutunk-e!
Érdekes információ, hogy a papíralapú könyvek, és az e-könyvek születésének kezdeményezésénél is megjelenik a sokunk által szimbolikusnak tekintett Guttenberg név. Természetesen nem egy vámpírról vagy egy meklód hegylakóról van szó, aki 600 éve a könyvek forradalmasításán törekszik szakadatlanul. Élt egy Johannes Guttenberg nevű ötvösmester a 15. században, aki a papíralapú könyvnyomtatás feltalálója. 1450 körül beindította az első nyomdát a Német-római császárságban.
Naná, hogy akadnak viták itt is, hogy vele ellentétben valójában Kínához vagy Hollandiához kapcsolható a könyvnyomtatás, de erre majd egy másik cikkben térnék vissza.
Miképpen volt jelen Guttenberg neve az e-könyvek embriójánál is? Csupán azért lehetséges, mert 1971-ben létrejött Amerikában a néhai nyomdász tiszteletére elnevezett Guttenberg Project, mely egy elektronikus könyvtár létrehozása volt, és ez az esemény indította útjára azt az elképzelést, hogy ne csak nyomtatott alakban tároljunk könyveket, hanem elektronikus formátumban is.
Most viszont arról írnék pár sort, miért előnyösebb a nyomtatott irodalom, és mi szól az elektronikusan „papírra” vetett betűk mellett. Kezdjük a klasszikus kaliberrel. Elsőként az illatukat emelném ki.
Olyankor, amikor megveszek egy könyvet, sőt, már a vásárlás előtt (hacsak nem webshopon rendelem) kinyitom egy random résznél és beleszaglászom.
Imádnivaló tud lenni a könyv illata. Az antik könyveknek például szaglászrabszolgájukká tudok válni. Továbbá egy nyomtatott könyvet kezünkbe tudunk venni (tudom az olvasókat is, de ott csak az olvasót, ami minden e-könyvnél ugyanazt a hatást adja), meg tudjuk csodálni szép borítóját, hátlapját, gerincét. Dedikáltathatunk bele kedvenc kortárs írónktól, vagy írhatunk az ajándékként szánt könyvbe alkalomhoz illő sorokat.
A materiális formában érzékelhető könyveket gyűjthetjük szebbnél-szebb könyvespolcokra, melyeket azok tárgyi valójukkal csak még inkább díszítenek.
Térjünk át a virtuális társaikra! A digitalizált művek elsősorban azért szerethetők, mert mobilis készülékekben olvashatók, mint az e-könyv olvasók, Ipadek, tabletek vagy okostelefonok, amiknek köszönhetően nem terheli vállunkat a könyv(ek) súlya, hiszen ezek a kütyük eleve úgy készülnek, hogy minél könnyebbek legyenek.
Mivel egy készülékben rengetek könyv elfér, ezért nagyon praktikus helyspórolás szempontjából is környezetünkben, egy újságnyi helyen raktározhatunk több száz vagy ezer könyvet, kedvező áron.
A legújabb e-olvasó típusokban már háttérvilágítás (szembarát, akárcsak a fény nélküli kijelző) is alkalmazható, így esti utazás közben vagy az ágyban is olvashatunk úgy, hogy nem zavarjuk a párunkat a különböző lámpák fényévél.
Számomra a legmeggyőzőbb érv az, hogy környezetbarát az e típusú megoldás, hiszen nem kell annyi fát kivágni a papír miatt, és nagyon kevés energiát is használnak. Én azért itt felhívnám a figyelmet arra, hogy az anyagok, amikből ezek készülnek, műanyagok, ami, mint köztudott, lassan bomlik le – csak hogy ne csupán az egyik oldalt feketítsem be.
Mindent összevetve, ha belegondolunk, mindkét oldalon érezhetünk hátrányokat is, így nehéz eldönteni, melyik a legmegfelelőbb. Véleményem szerint nincs legjobb döntés, legjobb, ha van a háztartásunkban klasszikus és elektronikus könyv is, és az ambivalenciát majd az olvasás helyzetének lehetőségeivel kezeljük.