Felvezetőnek feltüntetek egy tapsolnivaló dolgot. Annak ellenére, hogy a játékvezetők az ország szeme láttára újonnan gúnyt űztek a fociból, a fair-playből, mi prímán helytálltunk, és egált játszottunk annak a manusznak a csapatával, akinek nevét….
A Szlovák Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága. Ez a játékvezetői bizottság teljes megnevezése, tehát a SFZ égisze alatt működik ez a csoport. Következésképpen akármilyen szimpatikus is Kováčik, ő felel azért, ami történik a Fortuna Ligában. Bocsesz, járok nemzetközi meccsekre is, tehát viccesnek tartom, ha valaki azt mondja, hogy az egész világon így van… Igen, megtörténnek a nyugati bajnokságokban is hasonló esetek, de nem ez az alap, az origó, mint a mi bajnokságunkban…
Esetleg nincs Kováčiknak elegendő kompetenciája? Akkor legyen, és intézkedjenek!
Talán az nem a szurkoló dolga, hogy olyan legiszlatíva jöjjön létre, amely alapján léphetne, ő vagy egy játékvezetőket bíráló (nem ál) bizottság. Így úgy néz ki, hogy önmagát vizsgálja a játékvezetői közösség.
Nem akarok negatív hangulatot kelteni, de félek, hogy ennek a slovanos játékvezetésnek egyszer nagyon rossz vége lesz… Nagyon, de nagyon. A felelősség azt terheli, aki megengedi ezt a típusú játékvezetői cirkuszt.
Slovan–DAC meccs. Az égszínkékek elleni meccsek specifikusak. Hatalmas a hangulat, a rivalizálás, nagy a tét, a körítés a sajtóban és a szurkolóknál is bombasztikus, de az utóbbi években nem a legszínvonalasabb meccsek közé sorolhatóak.
Számunkra a vasárnapi meccs a csapatépítés szempontjából volt nagyon fontos, és nem utolsósorban erősödik az önbizalmunk.
Bizony, az ellenfelek is már lényegesen jobb ratinget osztanak ki nekünk, mint régebben.
Csapatépítés. Kalmár. Elsőre nem rossz. Picit (logikusan) szétszórt volt még, de azt már tudjuk, hogy van egy kifinomult jobb lába, amely ebben a ligában simán meccseket dönthet.
Čmelík… Hm… Így mondom… A szurkolók és a szakma is szólt, hogy Čmelíknek talán… Az lenne az egyik extrém, ha most Lukáš személyi kultusz keletkezne, de az is extrém, ha most az edző amiatt, hogy a nézők kérik, akkor se…
Az a düh, ami Rossiban volt a kihagyott helyzetek miatt a Szlovák kupában… Hm… Szerintem nem olyan mérvadó, hogy nem rúgott rakás gólt, hanem az volt fontos, hogy simán helyzetbe (bár ebben az esetben egy lényegesen gyengébb csapat ellen) kerül, kombinatív és aktív játékkal.
Lukášt boncolgatva szerintem fontos megjegyezni, hogy amikor felmegy a pályára, megváltoztatja a játék képét,
a mozgásával amolyan motoregérként teret kreál a csapattársainak is – magyarán, alaposan megizzasztja az ellenfél védelmét. Igen, Lukášsal óvatosan kell bánni, lehet, hogy tényleg nem tudná megemészteni a kilencven percet, de az eddigi hozadéka a meccseken elég nagy, nem lenne jó, ha elveszne az önbizalma…
Sok minden változott Kalmár érkezésével, és nagy lett a harc a kezdő tizenegybe, ami szenzációs tény, de talán sikerül egy ilyen formátumú játékost, mint Lukášt beilleszteni a csapatba. Nem egyszer szenvedtünk elöl, amíg nem lépett a pályára…
Előttem lebeg Rolo Černák esete, akit kimondom, sikerült majdnem taccsra tenni. Elment, és három meccsen három gól…
Azt hiszem, minden ifi edzőnek vagy szurkolónak, aki kételkedett Rolo kirobbanó tehetségében, ez egy jó fricska. Nem szabad már megengedni, hogy meccseket döntő és nagy diadalokat kreálható játékosok elvesszenek. Vannak persze közöttük olyanok, akikkel rengeteg a pályán kívüli munka, de sebaj, hiszen a fociban is érvényes: nobody´s perfect…
A cikk végére… Van olyan érzésem, hogy azok a mondatok és szavak, amelyek anno mosolyt varázsoltak az arcokra (szisztematikus csapatépítés, magas célok elérése… stb.), manapság nem csak üres szavak, vagy formálisan szépen csomagolt üzenetek, hanem a jelen valós tartalommal megtöltött megnevezése. Howgh!
