A világháló gyorsaságának köszönhetően könnyen hozzájutunk a legtávolabbi, legkülönbözőbb tartalmakhoz is, a közösségi oldalak jóvoltából pedig pár kattintás alatt párbeszédbe elegyedhetünk bárkivel, akinek módjában áll használni, valamint elfogadja a kommunikáció formájának ezt a típusát, akár a szomszédban lakik, akár Sydney-ben. E két szegmens befolyása révén az irodalom, pontosabban fogalmazva – mai témámmal kapcsolatban – a líra bizonyos rétege szintén átalakult, és formálódik jelenleg is. Az elkövetkezőkben ezeknek néhány kölcsönhatását, releváns lehetőségét ismertetem (természetesen csak abból kiindulva, ahol most tart).
Fotó: Varga Gyuri – Pixabay
Az írás megjelent a Klikk Out 2017/8. számában.
Kezdjük ott, hogy maga az internet mit is adott a költészetet kedvelőknek. A kortárs versek elérhetőségét, hiszen rengeteg irodalmi folyóirat, kötet csak Budapesten kapható, ami azt vonta magával, hogy leszűkítette az olvasói tábort, de ez ma már szerencsére nincs így.
Sok folyóirat, lap, magazin, könyv megtalálható a világhálón, csak el kell hozzájuk jutni, rájuk kell lelni, és már módunkban is áll olvasni azokat, vagy rendelni belőlük. Ennél a pontnál segítségünkre lehetnek irodalomkedvelő ismerőseink, plusz a közösségi oldalak, melyeken annyi lírával foglalkozó platform van, hogy belefáradna az ember, mire a végére ér a megszámolásuknak, de ez csak előny, hiszen így könnyedén megtalálhatjuk a irányt mutatókat (aminek az ellentéte is igaz).
. . . egy új szavakkal bíró „kis” világ . . .
Folytassuk ott, hogy maguknak a költőknek mit adott a virtuális tér. Elsősorban egy új szavakkal bíró „kis” világot, mely megnevezéseket felhasználhatnak érzéseik, tapasztalataik, gondolataik átadatásában alkotásaikban. Továbbá verseiket, köteteiket könnyedén eljuttathatják az érdeklődők számára (mint említettem), és nem csak textus formájában, hanem audió, vagy audiovizuális alakban elszavalva (hangulatos térben, háttérzenével akár), ekképpen rövidfilmekkel, trailerekkel is reklámozhatják könyveiket.
A közösségi oldalak magukkal hozták azt, ami az internet első évtizedeiben még nem volt jelen, ez pedig az interakció, így egy-egy poszt könyvbemutató, vagy közel műhelymunka hangulatúvá is válik, a kommentek, válaszok, kérdések által.
Ezeket manapság már nem csak a fészbúkon vagy társain tudjuk megvalósítani, hanem a magazinok felületén is.
Nem minden alkotó és olvasó rajong, használja a fentebb felsorolt opciókat, ami abszolút magánügy, de szerintem azt nem vonhatják kétségbe még ők sem, hogy semmilyen hatással nincs az Y-generációs életmód a lírára, minek keze még a múltig is visszanyúl a régi és új videófelvételeken, a klasszikus versek el- vagy újraszavalása révén.
