Editorial

A józan halandó embernek az lehet az első gondolata: nem létezik, hogy ezek hisznek a saját hülyeségeikben, biztos csak egy jóízűt oda akartak tekerni a másiknak.

Félelmetes annak a képességnek a hiánya, hogy tudjuk előre, jó ember lesz-e a gyerekünk, amire viszont biztosan szüksége lesz, hogy odafigyeljünk rá, a támaszai és egyben a tükrei legyünk és különösen, hogy megértsük.

Fotelből billentyűzetet ragadva nem lehet igazságot tenni az algériai bokszolónő, Imane Khelif ügyében.

Július 3-a sokak emlékezetébe úgy íródhat majd be, mint a nap, amikor a józan ész csődöt mondott, elúszott a remény.

Egy politikai elit, de a társadalom mentális állapotát is megmutatja, hogy milyen képet vágunk, ha meglátjuk ezt a bizonyos tükröt, a karikatúrát.

Ha ostobák vagyunk, azt az internet felerősíti, de ha barátságosak, azt is.

Ha akarsz holnaptól tiszta szívű gyerekként játszani, ma kell még az elméd s szíved szivárványba mártani.

Mitől lesz értékes a Valentin-nap? A jelenléttől. Ahogy bármelyik ünnep, vagy bármilyen együtt töltött idő.

Hajmeresztő, bicskanyitogató, sőt, vérlázító, ami belekerült a Büntető Törvénykönyv parlament által elfogadott legutóbbi módosításaiba.