Jegyzet

Mi jó van abban, ami köt? Egyikünk azt mondja, semmi, de másikunknak egy biztos nyugvópontot adhat.

A cikk megjelent a Klikk Out 2012/02. számában.

Nincs olyan ember, úgy hiszem, aki az új év beköszöntével nem értékeli a régit.

Nálunk jártak Mindenszentek, meg is teltek a temetők, időszakos látogatók öntötték el a girbe-gurba sírközi ösvényeket, s taposták végig sáros cipőikkel szerettünk kriptaszegélyeit. A szélben táncoló szeszélyes gyertyalángok helyét viszont…

Olyan könnyű elsüllyedni az önsajnálatban, nem igaz? De ez már a többedik lépés. Hol is kezdődött?

Mivel a régi Kormorán ügye személyesen is érint, megpróbálom egy írással valamiképpen megfoghatóbbá tenni.

Mozdulatlan vagyok, érinthetetlen és időtlen.

Sose lesz nagyobb ereje semmilyen marketingeszköznek, mint a haverpropagandának, avagy szájreklámnak. Meg az alázatnak és szerénységnek.

Átélni az idő időtlenségét, a hallgatás bölcsességét, a percek értékét, a mélyen gyökeredző hagyományok fontosságát és a pillanat varázsát.

Hol a csend? Az én csendem, amikor csak magamat hallom.