Anya, megkövült betonfőzeléke vagyok, arcán a mozdulatlan, mély barázdák, haragos mondata a postásnak, belesült hajszála a kenyérben, kanalán a száradt kávéfolt, fülében az el nem múló, állandó zaj, a közeledő süketség hangja.
Ha hideg van, egyre távolabbnak tűnik a felmelegedés. Ahogy múlik az idő, úgy vágyunk mi is eggyé a hideggel. Szépen belemúlunk a fagyba. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a tél ilyen.
De a tél kifagyasztja mindazt, amit ki kell, ami…