Az élet elválaszthatatlan a haláltól, csakúgy, mint a boldogság a keserűségtől, és az ellenpólusok gyakran egymás tükrében válnak csak igazán láthatóvá, érthetővé, érzékelhetővé.
Elhatároztuk, hogy megidézzük a tinikori zsengék szellemét. Mit mondjak? Nem is olyan könnyű rossz verset írni úgy, hogy azért közben elég jó is legyen.
Az érdekelt, ahogy a háború embertelenségével az emberre hat: ott, ahol a harcok épp folynak, és itt, a viszonylagos biztonságban, miközben ez a két pont vészesen közel van egymáshoz.