Sipos Janka

Lássuk, mi mindent jelent kettőnk számára a legmelegebb, és egyben leginkább várt évszak, ami a végtelen szabadság lehetőségével kecsegtet.

Elhatároztuk, hogy megidézzük a tinikori zsengék szellemét. Mit mondjak? Nem is olyan könnyű rossz verset írni úgy, hogy azért közben elég jó is legyen.

Gondoltunk egyet, és megidéztük mi is versírói karrierünk hajnalát, és visszautaztunk a saját tinikorunkba.

Az érdekelt, ahogy a háború embertelenségével az emberre hat: ott, ahol a harcok épp folynak, és itt, a viszonylagos biztonságban, miközben ez a két pont vészesen közel van egymáshoz.   

Február végén kirobbant az orosz-ukrán katonai konfliktus. Áprilisi verseink erre a témára reflektálnak.

Intenzív emlékképek hatják át a verset. Olvassátok szeretettel, remélem, tetszeni fog, és a hatására nosztalgiáztok ti is egy picit.

Figyelem! Költőtoll rovatunk legújabb versei nyomokban nosztalgiát tartalmazhatnak.

A pusztuló természet láttán érzett szorongás szülte a Költőtoll rovatunk legfrissebb verseit.

Februárban egy olyan témát járunk körül két verssel, amelynek sajnos nem szentelünk elég figyelmet és energiát.

Amikor Kerivel a közelgő január kapcsán úgy döntöttünk, a fogadalmak témáját választjuk a következő Költőtoll epizódhoz, az utolsó pillanatban kicsit csavartam a dolgon.