Szia október! Szeptember végén még „nyílnak a völgyben a kerti virágok”, de októberben már „itt van az ősz, itt van újra!” – oly’ sokszor toldozgattam már Petőfi verseivel a jegyzeteim, hogy ettől most eltekintenék. Az ősz minden évben…

Sokan morognak a posta előtti szemaforra, merthogy visszafogja az amúgy is összefüggő kocsisort. Hát én pl. a kultúrházhoz is tennék...

Most ez is összejött a családdal – nem nagy dicsőség, gondolhatják egyesek, biztosan jól fogyott a „zseton” is?!

Amióta az eszemet tudom, minden évben volt vásár, kivéve az elmúlt két esztendőt.

Magyarországon a cigányzenészek tudományosan igazolható története a Dunaszerdahely mellett, Nagyabonyban született Bihari Jánossal kezdődött.

A szeptember minden szülőnek és gyermeknek kihívásokkal tarkított időszak.

Ami tegnap divatos volt, az mára kiment a divatból, és talán csak a bennfentesek tudják, holnap milyen ruhákat hordunk majd. Na, de mi is az a divat és hogy lesz valami trendi? Tény, hogy a hetvenes, nyolcvanas évek öltözködési szokásai…

A vasúthoz nem vettek fel csak úgy akárkit, Trianon után még a hűségesküt is le kellett tennie minden felvidéki magyar vasutasnak...

Szocialista társadalmunk alkonyán még teljesen természetes dolog volt, hogy fogfájás esetén akár este is kiballaghattunk a szerdahelyi kórház fogászati ügyeletére...

Aktuális jegyzetem témája egy kés, méghozzá nem is akármilyen kés!