Napjainkban a lezárás alatt (lockdownak is szokták nevezni) új értelmet nyerhet a gyűjtögető életmód, hiszen rengeteg olyan termék van tiltólistán a boltokban, melyeket annak idején félretettünk.

Roberto írása a DAC negyedik felkészülési mérkőzéséről, melyen a Nagymihály csapatával küzdött meg a MOL Akadémián. A találkozó végül gól nélküli döntetlennel zárult.

Sorozatunk e heti vendége focizott is a DAC-ban, végig az összes korosztályos csapatban. Nem akar úgy bajnok lenni, hogy közben a szurkolók nem járhatnak meccsre. Szerinte a bajnoki címet ki kell élvezni szurkolókkal, utána meg…

A mai fiataloknak talán elképzelhetetlen, hogy egykor a mustárt még rendes kétdecis pohárban is árusították, műanyag tetővel. Ha kiürült, nem dobtuk el, hanem elmostuk...

A fociban lehet visszavágó, de ha az életet lefújja a játékvezető, csak a csend marad, meg a könnyek... (Rudika és Feri emlékére)

Gyuri több DAC-játékossal a mai napig tartja a kapcsolatot, figyelemmel kíséri a karrierjüket és gyűjti a mezeket.

Változik a szemétdíj, az ingatlanadó, de szebb haszonnal dolgozik a futárcég is, mert rá van utalva az ember, hogy neten rendeljen. De mégis, érdekel valakit, hogy miből élnek azok, akik nem dolgozhatnak?

Roberto a szombati DAC–Győr (3:0) mérkőzést elemezte.

A családjukban mindenki sportolt, s ő maga is kivette a részét a sportéletből: belépőjegyet árult, volt klubtitkár, és a mai napig ő vezeti a nyárasdi labdarúgás krónikáját.

A tartalékok, amik nem esnek a létszükséglet fogalma alá, időközben megcsappantak, a boltban meg le vannak fóliázva. Mit tehet ilyenkor az ember? Hát rendel az interneten!